Bevezetés
A városi zöldfelületekre gyakran csak szép dekorációként tekintünk, pedig a fák ennél sokkal többet jelentenek, hiszen számos gazdasági és pszichológiai hasznuk van. Lisszabonban például a városi fák fenntartásába fektetett minden egyes dollár 4,5-szörösen térül meg. A Zaragozát körülvevő zöld gyűrű évente átlagosan 9 millió eurónyi, azaz több, mint 3 milliárd forintnyi, ökológiai szolgáltatás nyújt a helyieknek. Ez a gazdasági értelemben is mérhető érték többek között abból fakad, hogy a zöld felületek hűsítik a betondzsungelt, így segítik a villámárvizek megelőzését, csökkentik a zajt és még a városi élővilágnak is egy biztos életteret nyújtanak. Emellett pedig fontos szerepet játszanak a lakosság mentális és fizikai egészségének javításában is. Nemhiába kezdtek elterjedni a munkahelyeken használatos zöldfalak is. De nézzük meg részletesebben is mit adhat nekünk a városi környezetben egy, vagy jobb esetben sok-sok fa?
A fák és a zöldterületek gazdasági haszna
Hűsítés: Ahogy az elmúlt években egyre többször és szinte minden évszakban megtapasztaljuk az átlaghőmérséklet folyamatosan emelkedik. Ugyanakkor a zöldterületek képesek ennek a hatását csökkenteni, hiszen mint köztudott a fák párologtatáson keresztül képesek a környezetet hűteni. Például egy kifejlett tölgyfa napi 400 liter vizet képes felvenni és elpárologtatni, amivel intenzív hűtő hatást fejt ki. Ennek köszönhetően pedig az épületekben kevesebbet kell költeni légkondicionálásra.
Villámárvizek: A városi kék-zöld infrastruktúra, mint például az esőkertek, zöld tetők, szikkasztó árkok és víztározó tavak, nemcsak a hőség mérséklésében játszanak fontos szerepet, de a csapadék visszatartásával és a lefolyás csillapításával a villámárvizek megelőzését is segítik. Egy-egy felhőszakadás vagy heves zivatar idején kulcsfontosságú, hogy a víz ne egyszerre zúduljon le a burkolt felületekről, hisz az a csatornahálózat túlterhelődéséhez és így villámárvízhez vezethet, ami Budapesten is egyre gyakoribb probléma.
A fák és a zöldterületek pszichológiai haszna
A városi zöldterületeknek nemcsak gazdasági szempontból van pozitív hatásuk, hanem az Egészségügyi Világszervezet összegző jelentése szerint a városlakók fizikai és mentális egészségét is pozitívan befolyásolják. Például csökkentik a stresszt, a zajt és a hőség, valamint a légúti, szív- és érrendszeri betegségek okozta elhalálozást, javítják a levegőminőséget és a társas interakciókhoz is kitűnő teret biztosítanak. Gondoljunk csak a margitszigeti piknikekre vagy a város eldugott kertjeiben elcsattant csókokra.
A mentális egészség azért is kiemelten fontos a városlakók között, mert számos kutatás kimutatta már, hogy a magányosság, az elszigeteltség és a stressz mellett a városlakók között közel 40%-kal nagyobb a depresszió veszélye, és 20%-kal több a szorongásé, mint a vidéken élők körében.
A társas kapcsolatokon kívül a fák és a zöldterületek kiváló lehetőséget adnak a sportolásra is. Kutatások igazolták, hogy a városi zöldterületek közelsége nemcsak a fizikai aktivitás valószínűségét, hanem gyakoriságát is pozitívan befolyásolja. Ezzel összhangban azt is megállapították, hogy ha több zöld hely áll rendelkezésre, azzal a városlakók aktívabb életmódra ösztönözhetők.
Egy egészségesebb társadalomnak pedig jóval alacsonyabbak az egészségügyi költségei, tehát a zöldterületek ezen a pontos is hozzájárulnak közvetetten a városok fenntartásának gazdasági oldalához.