Bevezetés
A komposztálás a konyhai hulladék leghasznosabb felhasználása. Értékes szerves anyagot állítunk elő és teljesen kiiktathatjuk a műtrágyák használatát. Könnyű folyamat mindenki számára, kevés időt és energiát igényel. Ugyanakkor néhány aranyszabályt mindenképp be kell tartanunk. Mutatjuk, hogy miket!
Írta: B.N.
Mi is az a komposztálás?
A komposztálás a szerves anyagok újrahasznosításának természetes módja. A komposztálás során a felhasznált szerves anyagok lebomlanak és humusz keletkezik belőlük. A humusz létrehozása pedig azért fontos, mert a talajban található makro- és mikroelemek mellett a talaj életében a humusz irányító és koordináló szerepet tölt be: ez tapasztja össze a talaj apró szemcséit morzsákká, serkentő anyagot nyújt a növények gyökereinek, tápanyagokat juttat a talajban tevékenykedő mikroorganizmusoknak. A humusz nélkül nem képesek a magasabb rendű növények táplálkozni, növekedni és szaporodni. Tehát a komposztálás a legjobb dolog, amit a háztartási és kerti hulladékkal tehetünk.
Komposztálás a kertben
Hozzávalók:
- komposztálásra alkalmas hely
- komposztláda
- gyűjtőedény
- metszőolló
- balta
- lapát/vasvilla
- öntőzőkanna
- fólia/textília
Ha van kertünk, ahol saját komposztálót tudunk építeni, akkor az első és talán legfontosabb dolog a megfelelő hely kiválasztása. Fontos, hogy félárnyékos és sík területet válasszunk. Egy négyfős család számára egy 1-1,5 m3-es komposztáló szükséges.
Miután kiválasztottuk a megfelelő helyet szerezzünk be/barkácsoljunk egy komposztládát. A láda lehet fa, fonott, műanyag és fémhálós is, a fontos csupán az, hogy jól szellőztethető, szétszedhető és környezetbarát legyen. A komposztládákról bővebben itt olvashatsz. Ha mi barkácsolunk otthon komposztládát, akkor figyeljünk arra, hogy az alja szellőzön, a tetején pedig legyen egy fedő, aminek nem kell feltétlenül légmentesen zárnia, de annyira igen, hogy ne essen be a csapadék.
A következő lépés, hogy a komposztláda aljába vékony földréteget teszünk, majd kezdődhet a komposztálás. A komposztba tehetünk zöld, illetve barna hulladékot is, de az arányokra figyelni kell. Erről egy későbbi bekezdésben írunk részletesebben.
Amikor egy 20 centiméternyi hulladék már összegyűlt, akkor mindig tegyünk a tetejére földet, mert egyrészről így tud kialakulni a várva várt komposzt és a föld szagtalanít is. A földréteg tetejére öntsünk vizet, de ne áztassuk.
Az idő teltével a komposzt fokozatosan esik össze, ezért 2 – 3 havonta át kell forgatni. Erre azért van szükség, mivel a tömörödött anyagból a levegő kiszorul, s ezzel lazítjuk, levegőztetjük. A már kész humuszrészek segítik a még nem lebomlott részek átalakulását. Az átforgatáshoz elég egy kerti villa vagy lapát, melynek segítségével a száraz részeket összekeverjük a nedvessel, a barna részeket a zölddel.
Mit lehet komposztálni és mit nem?
A jó komposzt alapanyagai a szerves anyagok, ugyanakkor sok anyag lassan bomlik, mások bomlásuk során kellemetlen szagot adnak vagy a jó humusz kialakulását gátolják. Éppen ezért mindig ellenőrizzük, hogy mit dobunk a komposztládába.
Komposztálható anyagok:
- konyhai hulladékok: gyümölcs, zöldség, krumpli, tojáshéj (összetörve), kávézacc, tea-filter tartalma, elhervadt, vágott virág, elszáradt cserepes növények
- kerti hulladékok: elnyílt virágok, lehullott gyümölcs- és zöldség, ágak, gallyak, lombok, fűnyesedék, kerti gaz
- egyéb hulladék kis mennyiségben, aprítva: kezeletlen fa (nem festékes, nem szennyezett) papír
- egyéb szerves anyagok: karton, haj és köröm, fahamu.
Nem komposztálható anyagok:
- főtt ételmaradékok: hús, hal, mártások, levesmaradékok, kenyér, csontok
- szennyezett anyagok: faszén hamuja, üveg, fém és műanyag, színes újság, pelenka, porzsák tartalma
- veszélyes anyagok: fáradt olaj, használt sütőzsiradék, vegyszerek, festék, elem, növényvédő szerek, gyertya
- bevásárlószatyrok: a felirat ellenére szigorúan tilos a lebomlónak nevezett bevásárlószatyrokat a komposztba dobni, mert azok ugyanúgy műanyagból készülnek, csak szétporladnak, ezzel beszennyezve a komposztot .
Öko-robotok - komposztálás egyszerűen a lakásban is
Hogyan működnek a komposztáló robotok?
- Behelyezés: Miután összegyűlt valamennyi élelmiszer-hulladék, nyisd fel a fedelét és öntsd bele a Compocity-be. Ezután kövesd a kijelző üzeneteit.
- Az előkomposzt kezelése: Miután lezárod a Compocity fedelét, a belső zsilip leengedi a bekerült hulladékot, így elkerülhetőek a kellemetlen szagok. Megtörténik a mikroorganizmus befecskendezése, és az eszköz automatikusan elegyengeti a kapszula tartalmát.
- Mérések és pontszámítás: A Compocity méréseket végez a hulladék bekerülése után, és a komposztálás közben is. A hulladék súlya után pontokat gyűjthetsz az appban, ha leolvasod a kijelzőn megjelenő QR-kódot. A pontokkal tudsz részt venni a küldetésekben.
- Komposzt kapszula: A Compocity tartálya egy lebomló kapszula, amit telítődés után ki kell emelni az eszközből, és lezárni a fedővel. Így tárolható is a komposzt. A kiemelést követően helyezz be egy új kapszulát.
Mikor lesz kész a komposzt és mire használhatjuk?
A kerti komposzt esetében az első szerves anyag réteg behelyezése után nagyjából 3 hónap alatt keletkezik friss komposzt és kb. 12 hónapot kell várni ahhoz, hogy érett komposztot kapjunk. Az érett komposzt sötét, feketés barna, könnyen morzsálódik.
A robotoknál ez jóval kevesebb időt vesz igénybe – közel tizedannyi idő alatt lehet érett komposztunk, mint a kinti komposztáló esetében.
A komposztot felhasználhatjuk, ültetéskor növények alá kerülő földhöz lehet keverni, lakásokban virágcserepekbe, balkonládákba rakhatjuk, zöldség- és virágágyások, szőlők, gyümölcsösök termékenységét segíthetjük elő.
Ahol már bevetették a robotokat - Mentsd meg, használd újra!
A Compocity-vel egyébként mi is együttműködünk a “MENTSD MEG, HASZNÁLD ÚJRA” projektben, amiben a fenntartható gasztronómia városi megvalósítására keressük a receptet Kaposváron.
A Kék Bolygó Alapítvány a Kaposvári Önkormányzattal és a Budapesti Brit Nagykövetséggel együttműködésben, az ENSZ ’Race to Zero’ kezdeményezéséhez csatlakozva közösen indítottunk tesztprojektet Kaposváron, amelynek a középpontjában a fenntartható szemléletmód és a zöld városok állnak. A program egyszerre több generációt szólít meg, az élet különböző területein – a háztartási hulladéktól az élelmiszer-házhozszállításon át az eldobható műanyagpalackokig – hívja fel a figyelmet kézzelfogható megoldásokon keresztül arra, hogy hogyan válhat a kaposváriak mindennapi életének részévé a környezetileg fenntartható életvitel.
Ha többet szeretnél megtudni a projektről, akkor irány a Kék Bolygó Alapítvány oldala!