Shopping Cart

Alternatív csomagolás a műanyag helyett – magyar videóval

Interjú a Greenstic megálmodójával

A csomagolás szinte az életünk minden területén ott van. Az előrecsomagolt ételektől kezdve, a műanyag palackokon át az elviteles dobozokig. A nem környezetbarát csomagolásoknak akár 200-300 évbe is telhet, míg lebomlanak, ami nagy terhet rak a környezetre. Éppen ezért fontos tudnunk, hogy milyen alternatívák léteznek? Mitől lesz egy csomagolóanyag környezetbarát? És hogyan tudunk mi is csomagolásmentesen élni? Mindezekről Csonka Márkot, a Greenstic egyik megálmodóját kérdeztük. 

Írta: Belayane Najoua

Milyen szerepe van a csomagolóanyagnak a fenntarthatóságban?

 

Az Európai Unió statisztikája szerint 2017-ben az “átlag” uniós polgár évente 174 kg csomagolást használt el. Ez döbbenetes szám, főleg, ha azt is tudjuk, hogy ebből 32 kg-ot sehogy sem forgatunk vissza, azaz nem használjuk újra és nem is hasznosítjuk sehogy. 

 

Mitől lesz egy csomagolás környezetbarát?

Ez egy nagyon összetett kérdés, de – nagyon leegyszerűsítve – attól, ha minél kisebb az ökológiai lábnyoma. Ez úgy számolható ki, ha összeadjuk, mekkora földterület kell az alapanyagok létrehozásához, mennyi fosszilis energia kell az előállításához és a szállításához, illetve mekkora beépített területet használ a gyár, a forgalmazó, a szállító… ha a végén egy relatíve kis számot kapunk, örülünk. 


Ön szerint a mai fogyasztói társadalomban lehet-e csomagolás nélkül élni?

 

Attól függ, kinek és hol. Városi környezetben, távol a természettől: nehéz. Nem azt állítjuk, hogy lehetetlen, de az biztos, hogy nagy kihívást jelent. De ha valaki tényleg elkötelezett, akkor már számos lehetőség van, hogy csomagolásmentesen éljünk, akár a legnagyobb metropoliszokban is. 

 

Milyen változtatások kellenének a háztartásokban, hogy kevesebb szemetünk, kukába kerülő csomagolóanyagunk legyen?

 

Attól függ, hogy hol. Budapest belvárosában, egy olyan háztartásban, ahol reggeltől estig dolgoznak a családtagok, és csak beesnek zárás előtt a boltba kevesebb lehetőség van. Vihetnek magukkal újrafelhasználható zacskókat a zöldségnek, gyümölcsnek, pékárunak.  Szerencsére egyre több olyan üzlet van, ami ezt támogatja is a sarki bolttól a multiláncokig. Egy tanyán, ahol majdnem minden adott az önellátáshoz, ez nem akkora probléma. Itt éppen az lenne a furcsa, ha a gazda becsomagolná a paradicsomot, mielőtt az asztalra teszi.  

Egy szuper videó ami megmutatja a műanyagproblémát, ráadásul magyarul:

Habár azt mondják, hogy műanyag helyett használjunk papírból készült termékeket, de ilyenkor felmerül a kérdés: mi lesz a fákkal? Melyik a jobb alternatíva?

 

Papírból mi az újrahasznosított alapanyagot javasoljuk, azonban a legjobb alternatíva szerintünk a cukornád. Ugyanis a cukor előállításához elhasznált cukornád szárakat az elégetés vagy kidobás helyett rostos-cellulózzá, papírszerű anyaggá alakítják, melyből sokféle terméket, például elviteles dobozokat, tányérokat és tálakat gyártanak.

Ezen alapanyagú termékeink erős szerkezetük, nedvességtűrő tulajdonságuk, zsírral és vágással szembeni ellenálló képességük miatt kiváló alternatívái lehetnek a műanyag csomagolóanyagoknak. A fa nem mindig alternatívája a műanyagoknak, hiszen műanyagból számtalan tulajdonságú létezik: kemény és lágy, hőre olvadó és hőre szilárduló, rendkívül hosszú élettartamra tervezett és sajnos olyan is, amit pár perc használatra gyártanak. Mindenesetre a környezeti terhelés általában alacsonyabb a fa esetében.

Milyen helyzetben van Magyarország a fenntarthatóságot illetően?

 

Sajnos a jelenlegi helyzetben a fenntarthatóság hátrébb sodródott, de jó úton indultunk el. Örülünk az olyan lépéseknek, mint az egyszer használatos műanyagok betiltása jövő nyártól. Emellett a karbonsemlegesség is kulcskérdés és fontos cél szerintünk, hogy ezt minél hamarabb elérjük.

 

Milyen külföldi követendő példák lennének, amit Magyarországon is alkalmazni kellene?

 

Rengeteg van, de most csak két érdekes példát említenénk. Az egyik, hogy Svédország szemetet importál, hogy a recikláló üzemei teljes kapacitáson tudjanak dolgozni. A másik Franciaország, ahol sem a “csúnya” élelmiszereket nem szabad kidobni, sem azokat, amelyek közel vannak a lejárati idejükhöz – ha másképp nem megy, ingyen kell, hogy adja a kereskedő. Ez nem csak a környezetnek, de a társadalmi szolidaritásnak is jót tesz, hiszen a kevésbé tehetősek sem éheznek. 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük